Műszálas, nyomott mintás zászló.
40 fokon mosható és langyos hőmérsékleten vasalható.

Erdély zászlaja Erdély nem hivatalos zászlaja, mivel a régió Románián belül nem rendelkezik autonómiával.

A zászló színei megegyezik a címer színeivel. A kék, piros és sárga a magyarokra, székelyekre és szászokra utal.

A zászló közepén Erdély ősi címere köszönt vissza, melynek felső felében kék alapon vörös nyelvű, vágott fekete turul, jobbról arany naptól balról ezüst fogyó holdtól kísérve, alsó félében aranysárga mezőben hét vörös bástya található. A címermezőt pedig egy vöröspólya osztja ketté. A magyar nemzetet a fekete turulmadár, a székelyeket a nap és a hold, míg a szász székeket (Kőhalom, Medgyes, Nagysink, Sebes, Szeben, Szászváros, Szerdahely) a hét vörös bástya jelzi.

a következő méretben kapható :

2 oldalas poliészter 60X90 cm

2 oldalas selyem 60X90 cm

motoros zászló 25X35 cm

15X25 cm

40X60 cm

60X90 cm

80X120 cm

90X150 cm

Készlethiány esetén rendelhető ( szállítási határidő kb.2 hét )

Részletek Kiegészítő termékek Hasonló termékek Adatok Vélemények

Erdély címere az általános magyarázat szerint a három kiváltságos erdélyi nemzet: a magyar, a székely és a szász jelképeit egyesíti. Valószínűleg Báthory Zsigmond uralkodása alatt, 1590-ben alakult ki.

A magyar nemzetet a fekete turulmadár, a székelyeket a nap és a hold, míg a szász székeket (Kőhalom, Medgyes, Nagysink, Sebes, Szeben, Szászváros, Szerdahely) a hét vörös bástya jelezi. E címerelemeket Erdély önálló államisága idején az egyes fejedelmek saját családi címereikkel ötvözve használták. A címerábrák helye sokáig nem állandósult, hanem a pajzson belül vándorolt.

Hivatalosan Mária Terézia adományozta a nagyfejedelemség rangjára emelt Erdélynek 1765-ben. A címermezőt vörös pólya osztja két részre. Fent kék alapon arannyal fegyverzett, vörös nyelvű, vágott fekete sólyom (turul) talátható, jobbról arany naparctól (ma már csak egyszerű nap), balról ezüst fogyó holdtól kísérve. Alul arany alapon hét vörös bástya fekete kapukkal és 2-2 ablakkal ellátva található két sorban (4+3) elhelyezve.

Az Erdély címerpajzsát kettéosztó vörös sáv először I. Apafi Mihály 1666. évi tallérján jelenik meg, azelőtt sehol sem fordult elő.

Az 1765-ös Mária Terézia féle címeren a pajzsot fejedelmi korona fedi. Két oldalán allegorikus nőalakok kísérik, jobbról az igazságosság, balról a bőség, a jutalom szimbólumai. Ezek – miután Erdély 1848-ban egyesült az anyaországgal – már nincsenek használatban.

A címer fellelhető beépítve a magyar középcímeren (1867 után), továbbá Románia mai címerén is.